Családi napközi

„Engedjétek hozzám a gyermekeket…”

Plébániai fenntartású Családi Napközi Szeged-Szentmihályon

Aki hétköznap délelőtt vagy kora délután a szeged-szentmihályi plébánián jár, vidám kis társaságot talál a Közösségi Ház termeiben. Itt működik ugyanis a Palánta Családi Napközi három csoporttal: a kisdedtől a kiskamasz- korúakig mindenki otthonra találhat.

A Családi Napközi egy olyan gyermekellátási forma, ahol csoportonként legfeljebb 7 gyermek napközbeni felügyeletét szakképzett nevelők látják el 20 hetes kortól 14 éves korig. Nem bölcsőde, nem óvoda, nem iskolai napközi, ha-nem annál jóval családiasabb közösség, ahol igazán van alkalom figyelembe venni a gyermekek egyéni igényeit. Ugyanakkor munkahelyteremtő lehetőség is, hiszen a sokgyermekes édesanyáknak is van esélyük visszatérni a munka világába (akár úgy, hogy ide jó szívvel beadhatják gyermeküket, míg dolgozni mennek, akár, hogy ilyen intézményben nyernek gondozói munkát).

Plébániánk fenntartásában működő Családi Napközink története vissza- nyúlik a 2008-as házszentelési időszakra. Plébánosként a helyi családokat felkeresve megláttam annak igényét, hogy az egykorú gyerekek találkozzanak, barátkozzanak egymással. Már akkor ugyanis előre vetült annak baljós árnyéka, hogy a helyi nyolcosztályos iskola bezárásával a lakóközösség alvófaluvá válhat. Ennek ellensúlyozására a hitoktatók vezetésével szombatonként játékos foglalkozásokra hívtuk az iskoláskorúakat. A következő tanévben, amikortól már a kisiskolások is ingázni kényszerültek, minden hétköznap délután tanuló- szobai foglalkozásra, korrepetálásra vártuk a városi iskolából hazatérőket. Ezt követően, a családlátogatások alkalmával annak igénye is felmerült, hogy akik a helyi óvodába helyhiány miatt vagy asztmás betegségük miatt nem nyertek el- helyezést, azok számára a plébánia épületében nyissunk Családi Napközit. A működési engedély megszerzése sok energiát felemésztett ugyan, de 2009 őszétől hivatalosan is megnyithattuk a kapukat, 2010 januárjától pedig a gyermekekre járó normatív támogatást is megkaptuk, aminek segítségével az addig önkéntes munkát végzőket munkaviszony alapján alkalmazhatjuk.

A kiindulási pont tehát a helyi lakóközösség igénye, amihez pedig a megfelelő pedagógusok, családanyák megtalálása könnyen adódott. Azóta kicsiny, barátságos csoportokban tanulgatják az apróságok az együttélés szabályait, önfeledten játszanak, képzett pedagógusok fejlesztő szeretete neveli őket. A közösséghez szoktatáshoz ideális intézménynek bizonyul a Családi Napközi, ugyanakkor nemcsak a gyermeknek jó ez, hanem a szülőnek is, hiszen például egy újabb kistestvér érkezésekor vagy alkalmi munka végzésekor valamennyire tehermentesíti is a családot, ha gyermekük naponta néhány órát megbízható közösségben tölthet.

Az elmúlt két évre hálásan tekintek vissza, hiszen az igények felismerése és a továbblépések szüntelen követték egymást. A két induló csoport után idén – a növekvő igények miatt – a harmadikat is létre hívtuk. Az 1-3 illetve a 3-5 évesek egésznapos felügyeletet és foglalkoztatást kaphatnak, étkezéssel és pihentető kisalvással. Az iskolás korúak a városi iskolából hazautazva, betérnek a plébániára, hogy ott szakszerű felügyelettel és segítőkkel elkészítsék házi fel- adataikat, majd – amíg a szülők haza nem térnek munkájukból – szabadidejükben társas- és mozgásos játékokkal családias légkörben töltsék idejüket.

Igazán nagyszerű munkatársakra leltem, akikre bátran rábízom a napi teendőket. Örömteli látnom nap mint nap a gyerekek egyéni és közösségbe illeszkedő fejlődését. Az idejáró gyerekek és szüleik életre szólóan átérezhetik, hogy az Egyházban otthonra lelhetnek.

A Palánta utcában működő Családi Napközink sajátossága a légúti betegségekkel küzdő gyermekek befogadása és gyógyulásuk elősegítése. Ennek érdekében Székelyföld Parajd sóbányájából teherautókkal 2,5 tonna sót (500 db 5 kg-os sótéglát) hozattunk, hogy a gyógyulás érdekében ne kelljen messzire utazni, hanem a szépen kialakított száraz sószoba előnyeit minden rászoruló a plébánián is élvezhesse. Minálunk a test és lélek egyaránt gyógyul Isten segítségével.

Szeged, 2011. szeptember 1.

Dr. Thorday Attila

Vélemény, hozzászólás?